- Ez itt egy kép helye a karakterről. Lehet bármilyen méretű, mindaddig, míg nem húzza szét a fórumot. (ajánlott a 600 pixeles szélesség) -
Név: Glóir fia Thorgest
Becenév: "Kalapácsos" Thorgest
Nem: férfi
Kor: 148 év súlya nyomja a vállát
Faj: törpe
Hűség: alapvetően ahhoz, aki fizet, de vannak elvei, amelyek alapján válogat a megbízások között. Ha Moria bajban lenne, azonnal hazatér, viszont ez meg nem állandó kötődés.
Play by: Lee Arenberg
Külső jellemzés: külső ránézésre nem sok mindenben különbözik egy átlagos törpétől. Alacsony, egy átlagos ember nőnek nagyjából a mellei magasságában van Thorgest fejbúbja, ellenben igen vaskos deréktájon és vállakban is. Rőtvörös szőrzete messziről virít általában, bozontos szakálla rendkívül hosszú, viszont legtöbb fajtársával ellentétben igen ritkán törődik a befonásával avagy különösebben formába rendezésével, az össz amire a kinézetéért hajlandó, hogy a fejét szépen kopaszra beretválja. Régebben volt haja ugyan, de mióta egyszer lendületből belekapaszkodtak, azóta inkább a gyakorlatias megoldások híve. Ruházata ötletszerű és általában elhanyagolt, ahogy a páncélzata is. Itt-ott kopások, rozsdafoltok tarkítják, de mindettől függetlenül is minőségi törpe munkák, ahogy a fegyverzete szintén. Leggyakrabban kényelmesre tiport gyalogló bakancsok, erős bőrnadrág, széles fegyveröv, gyapjú felső, kopottas láncing, kar- és vállvasak amiket cipel, na meg egykoron két szarvval díszített sisakja, amiből a bal oldalit már elhagyta egy fosztogató pallosának áldásos közreműködéseként. Övén lóg harci pörölye, ami már ránézésre is súlyos, gyilkos kinézetű szerszám, a hátán pedig kerek pajzsát és kétkezes csatabárdját szíjazta fel. A kalapáccsal átellenes oldalon három kurta nyelű hajítóbárd fityeg. Gazdag mennyiségű fegyvere mellett arcberendezése sem teszi bizalomgerjesztővé a mokány, tagbaszakadt törpét. Előreugró homlokeresz, mélyen ülő, savószín szemek, kiélt arc, amiről, akárcsak rekedtes hangjáról, lerí az alkohol és a dohány élvezete. Mellén, alkarjain, lábain, sőt még a hátán is erős testszőrzet jellemzi. Összességében az a fajta férfi, akivel nem akarsz találkozni egy sötét sikátorban, kevésbé hízelgő véleményt is mondhatok egy volt zsoldoscimborája szájából: "Te olyan rasnya vagy Thorgest, hogy veled még a hivatásos lányok is csak felárért mennek el!" Mindettől függetlenül közvetlen természete, nyílt, társaságkedvelő modora valamennyit javít a külalak sugározta képen.
Belső jellemzés: Thorgest saját megítélése szerint nem rossz ember, életvidám, barátságosnak mondható jellem. Sokat beszél, könnyed, anekdotázós alkat, aki szívesen meséli "fele talán azért igaz" történeteit, amelyeket persze ő mind megélt és látott már (hát hogyne...) Nagyivó, aki szereti a jó sörök, borok, égetett szeszek és miegyebek élvezetét, de műkedvelőnek, vagy szakértőnek nem mondható, a hatásért iszik, nem az ízekért. Olykor belefér egy-egy pipafüsttel telt órácska is emellé, vagy éppen kocka, kártya, fentiek talán sejtetik az okokat, amelyek miatt nem tudott semmit sem félretenni zsoldosévei alatt, napról-napra él, ám ez nem zavarja. Kemény fickó, aki nagyra másokban is a bátorságot, a kurázsit és az őszinte szavakat. Megbántani nem könnyű, lévén nem egy haragtartó típus, sőt, a legtöbb esetben percek alatt elfelejt minden sérelmet, valami nagyon komolyat kell annak tenni, aki hosszabb távon negatív érzelmeket akar gerjeszteni benne. Rövid távon ugyanakkor nem nehéz, lobbanékony alkat, aki nem megy a szomszédba némi agresszivitásért sem, hamar eljár az ökle, olykor hamarabb mint az esze sajnos. Ha már az ész szóba került: a látszat ellenére nem csupán egy felfegyverzett szeszkazán. Talán nem ő a legélesebb elme a világon, de az élettapasztalata kölcsönöz neki némi ravaszságot, olykor szinte csavaros észjárást. Szótartó és egyenes jellem, bár néha már maga is úgy érzi: becsületét zálogba csapta, ott is felejtette valami zsoldostoborzónál, ellenben a lelke felett még maga rendelkezik - szokta mondani. Nem vált kérges szívű rablógyilkossá, viszont a törvényt már sikerült néhányszor áthágnia, hát, ez már csak ezen életforma velejárója. Megjegyzendő: alapvetően szereti a nőket is. Izé... legalábbis szeretné. Megégette már magát párszor, hisz a földfelszíni lányok szépségideálja alapvetően némileg különbözik a törpe szépségekétől, ám a szív szava ugye... Meglehetősen világlátott férfiú, ennek megfelelően jóval szélesebb értelmi horizonttal bír fajtársai többségénél. A saját fajtáján kívül kedveli az életvidám félszerzeteket, nem egyszer megfordult már a megyében és eddig mindig remekül érezte magát köztük. A tündékkel szemben vannak ellenérzései, noha ismer egy-két kiszakadt hegyesfülű zsoldost, akiket remek cimborának tart, de összességében magát a pitypangzabáló népséget nem kedveli. Az emberekkel szemben bizalmatlan, még ha ezt elrejteni is igyekszik, ellenben nem ellenséges. Túlságosan sokszínű, tarka társaság, nehezen igazodik el rajtuk. Az entekkel még nem találkozott, viszont annyira nem is vágyik egy tartalmas csevejre a tüzifával, főleg ha az még kifogásolná is, hogy pálinkának viszi el a termését. Az orkokat a többivel elelntétben zsigerből gyűlöli, találkozás esetén nincs második opció, a fegyvereké a szó. Az alsóbb néprétegekkel (parasztok, kézművesek, kereskedők, katonák, tolvajok, útonállók, zsoldosok, stb) könnyen szót ért, de a magas társaságot (arisztokraták, nemesek, főpapok, céhmesterek, úgy általában a dekadens tündék) nem jól viseli, az etikett terén vannak bizonyos elmaradásai... Ha csatába kell vetnie magát, akkor sokkalta inkább hisz a kézitusában, mint a távolsági harcban. Technikailag ugyan kiképezték a számszeríj használatára, de igen gyatra lövész, nem is cipel magával ilyesmit. Nehéz vértes ellenfelekkel szemben irdatlan kétkezes csatabárdjára támaszkodik, könnyebben vértezettek ellen pedig nevezetes kalapácsára, ha íjásszal kerülne szembe, akkor pajzsa mögé bújik, más pajzsost pedig hamar megfoszt védő eszközétől hajító bárdjaival. Nem mondható mélyen szántó taktikusnak tehát, ellenben egyszerű, letisztult harcmodora igen hatékony. Szeret verekedni, szeret virtuskodni, szeret vedelni, szeret kártyázni/kockázni, szeret ízes adomákat harsogni nagyobb társaságokban, szereti megfáradt tagjait valami csinos lányka talpa alá befektetni, szereti a karcos dohányt és az erős szeszeket, na meg a jó zenét. Ezzel ellentétben szívből rühelli az intrikákat, a hazudozást, a duplafenekű terveket, a titkokat, az ármányt, a hideg időt, az orkokat, a védtelenekkel szembeni erőszakot. Nem bonyolult lélek, mégis, olykor több van benne, mint elsőre hinné bárki is.
Előtörténet vagy szerepjáték példa: