Név: Tuk Peregrin
Becenév: Pippin
Nem: férfi
Kor: 39
Faj: hobbit
Hűség: Független
Play by:Billy Boyd
Külső jellemzés: Mint minden egyes hobbit, nem magasabb 120 centinél. Pontosan százhuszonhat centi Pippin. Nem éppen az a testes és vaskos hobbit. Szőkés barna haja a válláig ér. Szeme színe borongó szürke, bár a fényben inkább a kék szín felé hajlik. Egészen jó testalkatú, nem túlsúlyos, de nem is egy nádszál. Pisze orra van, és hegyes égnek álló füle. Könnyen viselhető, lenge ruhákat visel, amik közül el nem maradhat a hobbitok különleges vászoninge.
Belső jellemzés: Kedves, mókás kedélyű hobbit. Általában előbb cselekszik, majd azután gondolkozik. Pippin nem túl haragtartó, és kiáll a barátai mellett. Értelmesen, és megfontoltan társalogni csak akkor képes, ha senki sem sürgeti, és nem nehezedik rá túl nagy nyomás. Imádja a finom reggelit, második reggelit, ebédet, uzsonnát, teát és vacsorát. ( Ahogyan a legtöbb hobbit. ) Nem képes meglenni legjobb barátja, Trufa nélkül. Ők ketten már születésüktől kezdve jó barátok. Pippin nem éppen a legbátrabb, de ha összeszedi minden erejét, a legnagyobb rémálmával is megküzdene a jóért.
Előtörténet vagy szerepjáték példa:
Kora reggel a madarak csicsergésére, és a fák halk zizegésére ébredtem. Ásítozva felkeltem, majd az ablakhoz lépve végignéztem a tájon. A közelben a többi hobbit sürgött-forgott, csinálta a dolgát. Kicsivel messzebb a patak csordogált szép lassan, és apró hobbit gyerekek ugrándoztak és játszottak a réten. A fák árnyékában néhol észrevettem egy-egy középkorú hobbit lányt, akik egymást haját fonták, vagy épp egy remek könyvet olvastak.
Tőlük távolabbra az állatok karámjai helyezkedtek el, ahonnan kiszűrődtek a tehenek bőgése és a libák gágogása. Még messzebb a többi hobbit laknak a teteje látszódott ki az apró dombok közül.
A horizontnál a szántómezőt lehetett látni.
Elléptem az ablaktól, majd kiléptem a szobámból és a konyhába lépve finom illatok árasztottak el. Rengeteg étel volt az asztalon. Elmosolyodtam: " Biztosan az én drága kis barátnőm csinálta nekem. "
Leültem az asztalhoz, és azt sem tudtam, hogy mivel kezdjem.
Az asztalon volt egy egész tepsi almás lepény, úgy ahogyan szeretem: jó sok fahéjjal. Volt egy tálnyi finom áfonya lekváros szendvics, egy kisebb tányérnyi forró piskóta és egy egész tepsi diós guba. De volt ott még tükörtojás szalonnával is. Innivalóként a frissen facsart narancslé szolgált.
Nekikezdtem az evésnek, és a maradékot ( ami nem volt túl sok ) eltettem a kamrámba.
Már összekészítettem magamnak egy kis tarisznyát, amivel kihúzhatom annyi ideig, amíg Frodót elkísérem az új házához, vagy hová.
Felkeltem a székből, ahol megpihentem egy kicsit gondolkodni úgy amúgy mindenen, majd kiléptem a ház ajtaján a verőfényes környezetbe.
Miközben indultam megkeresni az én kis barátnőmet, Boffin Lilát, több ismerősnek is köszöntem. Lila egy kedves, okos hobbit lány. Röpke tíz évvel fiatalabb nálam, és már kiskorunk óta barátok vagyunk. Azt sem tagadnám, hogy kissé többet is érzek iránta, és ez nem a sok finomságnak köszönhető.
A patak feletti rövidke hídon átkeltem, és belepillantottam a patakba. A vízben gyönyörű halak úszkáltak vidáman. Belegondoltam, hogy ezek hamarosan a mi asztalainkon fognak díszelegni, mint főtt étel.
Az egyik öreg hársfa tövében megpillantottam az én gyönyörű Lilámat, aki éppen egy szép koszorút font virágokból.
Amikor közelebb értem fel pillantott, majd vidáman köszönt nekem:
- Szia Pippin! Hogy vagy? Ízlett a reggeli?
- Igen, nagyon finom volt!
- Akkor örülök.
Beszélgettünk, majd egy órával később elköszöntem, és ő jó utat kívánt nekem.
*
Este felé végül a Zsáklak felé vettem az irányt, s leültem a ház ajtaja elé, hogy megvárjam Frodót és Csavardi Samut.