Név: Unn
Becenév: -
Nem: nő
Kor: Kevert fajának köszönhetően, jóval kevésbé látszik meg rajta az idő múlása. Körülbelül 57 éves lehet, ami emberi korra leszámitva 14 és 16 év közötti.
Faj: keverék – mivel anyja elf, apja félszerzet
Hűség: entek, Fangorn
Play by: ?
Külső:
Törpe méretűnek mondható, attól függetlenül, hogy nem ebből a fajból származik. Szemei olyan természetellenes világoszöld szinben pompáznak, mintha bennük hordaná a világ összes erdejét és rétjét. Tűzvörös haja leginkább a sárkányok méltóságteljes lehelletéhez hasonlitható. Haja leginkább feneke alá, majdnem térdéig ér, de található benne jónéhány összefont, vékony hajtincs, melyekben, mint disz megannyi madár lehullajtott tollát viseli. Testét nem boritja semmi más, csak egy medve bőre, melynek feje az ő fejét takarja. A medve hatalmas bőre pont úgy van kialakitva, hogy takarja testének legfontosabb részeit. Mivel mindig rajta van, ezért úgy fest, mintha át tudna változni erre az állatra.
Belső:
Unn eléggé visszahúzódó, félig-meddig félénk teremtés. Mivel egész életét az erdőben töltötte, nem érezné jól magát a városokban és a föld alatt, éppen ezért az erdőt, amiben éll nem is szokta elhagyni. Ettől függetlenül mindenkit tisztelt és mindenkin segit, aki szerinte megérdemli. Mindenkinek egyformán nyújt segitséget és menedéket, de csak abban az esetben, ha jó szándék vezényeli őket. Életéről semmilyen idegennek nem beszél, az entek ismerik őt, s ez számára teljesen elég.
Előtöri vagy szerep:
Unn az a személy, kinek létezéséről aligha tud a világ. Ezt annak köszönheti, hogy viszonylag más, mint a többi személy. Minden még születése előtt kezdődött...
Régen, nagyon régen, mikor még a Bakacsin erdő sem volt oly félelmetes, s mindenki Zöld erdőkén emlegette, Thranduil csarnokaiban éllt egy csodaszép elf asszony. Ez az asszony kiváltképp szerette a kalandokat, az új helyek felfedezését. Éppen ezért, útjai során, mikor egy nap átlépte Megye határát, nem is selytette, hogy ott megismer egy különleges férfit. Eme férfi nem volt semmilyen daliás harcos, sem hires király. Ez a férfi jóságos, szerető szivvel volt megáldva és bölcseséggel. Ez a férfi egy félszerzet volt.
Nem házasodtak össze. Nem is voltak együtt valójában olyan sokáig, hiszen az elf nő, nem tartózkodott sokáig Megyében. Pár hét után vissza kellett térnie otthonába, hogy Thranduilt tovább szolgálja.
Útja során viszont érezte, hogy bizony állapotos. Félelmében, hogy faja elitéli ez miatt és kiközösitik, meghúzódott Fangorn erdelyében, hol az entek szeretetteljes társaságát élvezhette. Néhány hónap múltán meg is szülte a kisbabát. Egy csodaszép, erős leányzót, kinek tűzvörös haja s ártatlan zöld szemei káprázatosak voltak. Az Unn nevet kapta.
Lányát a természet iránti szeretethez tanitotta, ebben a hivben nevelte. Évei során megtanulta, hogyan kell gyógyitani, a tündék álltal kapott varázserővel, melyből egy rész benne is lakozott. Mivel anyja jó ijász volt, ezt a művészetet lányának is megtanitotta.
Egy nap viszont hirt kapott egy rigótól, hogy Thranduil, népével együtt, a Magányos hegyhez vonul, hogy ott egy rettenetes csatát vivjon le. Unn anyja még mindig kötelezetséget érzett népe iránt, épp ezért lányát az entekre bizta, azzal az igérettel, hogy a csata után visszatér.
De már nem tért vissza...
Kérdéses, hogy elesett e a Magányos hegynél, vagy jobbnak látta, hogy lányát nem hozza ki ebbe a veszéllyel teli világba, de Unn nem látta őt már többé s még hirét sem hallotta.
Azóta éll az entekkel a Fangorn erdőben. Az idős és bölcs lények megtanitották őt, hogyan kell növények segitségével gyógyitani. Fangorn lényeinek védelmezője lett.
Olykor meglátogatja őt Szürke Gandalf, de ez inkább ritka kivétel, mint rendszeres látogatás. Megtörténik, hogy néha belebotlik egy-két személybe, akik Fangornban eltévedtek. Az ilyen személyeknek mindig segitőkészen nyújt segitséget, mint menedéket otthonában, úgy kiutat az erdőből. De nem igazán találkozott sok személlyel élete során, leginkább az állatok és entek társaságát élvezi.
Mivel szereti a kalandot, éppen ezért bátor és vakmerő, minek köszönhetően szinte minden nap egy kisebb kalandba keveredik, melyek új tudással és tapasztalattal ruházzák őt fel. Viszont ha komolyabb döntéseket kell hoznia, mindig nagyon megfontolt személyiségű. Mindennapjai leginkább az entekkel való beszélgetésből, esetleg sebesült állatok gyógyitásából áll. Az állatokat csak akkor vadássza le, ha létszükséges s minden részüket gondosan felhasználja, ezzel is megadva nekik a tiszteletet.
Megtanulta az ’állatok nyelvét’ s mint az entekkel, velük is nagyon szivesen beszélget és foglalkozik. Gyakori látogatója egy hatalmas szürke farkas, valamint egy egyszemű holló, ki szinte születése óta mindig Unn közelében van, mint valamilyen őrző.
Unn mélyen az erdőben lakik. Háza egy kisebb viskó, mely takarosan és szerényen van berendezve.