Név: Ivár Terengorn
Becenév: Ivár, a Véreskezű v. Véreskezű Ivár
Nem: férfi
Kor: 30
Faj: ember
Hűség: Angmar
Play by: Angmarim soldier (Lord of the Rings Online)
Külső:
- Barna haj
- Barna szem
- Sápadt bőr
- Szürke ruhát visel, azon egy vértet, melyen Angmar jele található. Arcán égésnyom található.
Belső:
- Hű a Boszorkányúrhoz és Angmarhoz.
- Ígéretes hadvezérnek mondható.
- Utálja azokat, akik nem teljesítik a parancsait, ill. azokat, akik ellene szegülnek.
- Eléggé sötét a lelke.
- Képes rávenni embereket és törpöket, hogy álljanak át a Boszorkányúrhoz.
Kék-hegység, Ezüst-szurdok, éjszaka.Sikerült meggyőzni a törp lázadókat, hogy álljanak át Angmar és Mordor oldalára, ehhez persze az egykori vezérüket fel kell támasztani.
- Gormr, még jó, hogy velem jött egy pap. Ő fel tudja támasztani uradat. – mondtam Gormrnak, aki a törp lázadók kapitánya volt.
- Köszönöm Ivár. – válaszolta a törp.
- Az lesz a dolgod, hogy félre vezesd Dwalint. Két nap múlva találkozunk urad sírjánál. Az embereid szerezzenek be hozzávalókat a feltámasztó főzethez.
- Értettem! – felelte a törp és két társával elment, hogy végrehajtsa a parancsot.
2 nappal később…
Kék-hegység, A törp lázadók vezérének sírja, este.- Ivár, meghoztuk a főzethez a hozzávalókat!
- Rendben Gormr, add át őket és én elkészítem a főzetet, mellyel uradat fel tudjuk támasztani.
Gormr átadott egy zsákot, benne 5 ork koponyával és rengeteg Vérfűvel (Ez a növény Angmar déli részénél, az Északi-dombokban is megtalálható). A pap átadott egy mély tálat, melybe friss vért is öntött. A koponyákat egy lázadó zúzta porrá, én pedig a növényeket morzsoltam szét. A porok és a vér összekeverésével elkészült a feltámasztó főzet, mely neon zölden világított.
A pap elhelyezte a rúnaköveket a sír négy sarkában és a sírra jeleket rajzolt fel vérrel. Ekkor elkezdődött a feltámasztás.
- Uram! Két törp és két tünde behatolt a sírba, hogy megakadályozzák urunk feltámasztását! – mondta lihegve az egyik lázadó Gormrnak.
- Öljétek meg őket!
- Értettem uram!
Azzal a lázadó lefutott a lépcsőn, de már késő volt. A négy betolakodó már a lépcső előtti folyosón volt és rengeteg lázadót megöltek. Ketten másfelé mentek, a tündék pedig lent maradtak a folyosón. De ekkor a pap elmondta a felélesztő varázsigét és a főzetet ráöntötte a sír legnagyobb jelének a közepére.
Ekkor egy vörös villám csapott le a sírra, annak a teteje darabokra tört és a halott vezér felült benne.
- Végre! Újra élek! – mondta nagy boldogan.
- Skorgrím úr – mondta a pap -, szállj ki a sírból s vedd fel fegyvered! Az ellenség már a közelben van!
A vezér teljesített a parancsot (Akit feltámasztanak az élete végéig azt az embert/embereket szolgálja, akik feltámasztották).
- Siess! Kaptányodat hagyd itt! Gyere Angmarba! – sürgette a pap.
- Mi?! – mondta Gormr – Engem nem hagyhatsz itt, uram! Egész életemben téged szolgáltalak!
- Halj meg értem, Gormr!
- Skorgrím!!!!!!!!!
Ekkor bezáródott mögöttünk a kapu. Még lehetett hallani ahogy a két törp a kapitánnyal harcol, aztán néma csend lett. Én, a pap és Skorgrím már kijutottunk a sírból, amikor 30 törp kerített be minket. Az ork íjászok a hegyen tartózkodtak és csak a jelemre vártak a támadáshoz. Megadtam a jelet. Ekkor nyílzápor zúdult a völgyre és a törpök nagy része meghalt. A többi meg fejét vesztve menekült.